A T�nc vil�gnapja (�prilis 29.) Sokan nem tudj�k, de a T�nc Vil�gnapj�t Jean-Georges Noverre sz�let�snapj�hoz (�prilis 29.) k�tik. A h�res francia mester egyn�mely munk�j�t tal�n l�tta valamelyik sz�pap�nk a szomsz�dos B�csben, hiszen 1767 �s 1774 k�z�tt a t�ncos-koreogr�fus olasz �s n�met koll�g�it k�vetve a cs�sz�rv�rosban dolgozott.

JEAN-GEORGES NOVERRE (1727-1810) Jean-Georges Noverre a "Balett Shakespeare-je"-k�nt v�lt ismertt�. B�r 150 balettj�nek egyike sem maradt r�nk, a m�v�szetre tett hat�sa adta neki a "Balett nagyapja" nevet, ahogy ma is ismerj�k. 1754-ben k�sz�tette el els� balettj�t �s 1760-ban kiadta 'Levelek a t�ncr�l' c. k�nyv�t. A k�nyv saj�t elk�pzel�seit t�rja fel: b�r tartalm�nak nagy r�sze ma m�r elfogadott, meg�r�s�t�l val�j�ban eg�szen a 20. sz�zad elej�ig forradalminak sz�m�tott Noverre el�tt, a korszak egy kritikusa a k�vetkez�ket mondta: "a t�nc a sz�nm�v�szet b�rmely ter�let�n oly' kev�ss� kifejez�v� v�lt, hogy ak�r b�buk �s g�pek is k�nnyed�n helyettes�thetn�k a t�ncost". Sokan feltett�k m�r azt a k�rd�st, hogy mi volt Jean Georges Noverre ideol�gi�j�ban az, ami annyira forradalminak sz�m�tott. Dorothy Samachson 'Ismerj�k meg a balettet' c. k�nyv�b�l id�zve "A dr�ma bevezet�se a balettbe nagym�rt�kben k�sz�nhet� a koreogr�fusnak, Jean Georges Noverre-nek, aki 1760-ban megjelentetett egy k�nyvet, melyben lefektette a balett n�h�ny fontos szab�ly�t �s alapelv�t. Sz�mos fejleszt�s k�z�tt Noverre bevezette a 'pas d'action'-t, a balett t�rt�net�nek kibontakoztat�s�ra haszn�lt cselekm�ny ill. pantomim l�p�s�t. Ez �s m�s �j�t�sok lehet�v� tett�k, hogy szak�tsanak az udvari t�nc addigi merev szab�lyaival �s hozz�j�rultak a balett sz�nm�v�szeti lehet�s�geinek fejl�d�s�hez. Noverre seg�tett abban, hogy a balett a sz�rakoz�sb�l, puszta id�t�lt�sb�l a 'ballet d'action', vagyis a cselekm�ny balettj�v� v�lj�k, ezzel lehet�s�g ny�ljon emberi �rz�sekr�l sz�l� t�rt�netek megjelen�t�s�re. Noverre a koszt�m�k ter�n is �j�t�sokat �rt el �s egyben r�mutatott arra, hogy a zen�sznek, a koreogr�fusnak �s a tervez�nek egy�tt kell dolgoznia egy balett l�trej�tt�ben. Sz�mos alapelv, melyeket � fektetett le el�sz�r, m�g napjainkban is ir�nyad�ak." Noverre gondolatait, legjobban k�nyv�b�l vett r�szlettel lehet id�zni: "Amikor eld�nt�ttem, hogy �rok egy olyan m�v�szetr�l, ami tanulm�nyaimnak �s elm�lked�seimnek �lland� t�rgy�t k�pezi, m�g alig sejtettem �rdekl�d�sem siker�t �s hat�s�t az irodalm�rok �s az �zl�s embereinek k�r�ben; ugyanakkor ezzel p�rhuzamosan �pp azok k�z�tt, akikr�l els�sorban mint�ztam, rosszindulat� �s inger�lt fogadtat�sra tal�lt." Noverre p�rtfogoltja, Dauberval (1742-1806) k�t okb�l v�lt ismertt�. El�sz�r is � koreograf�lta 1786-ban a "La Fille Mal Gardee"-t. Ez volt az els� olyan balett, ami az emberek �let�t dolgozta fel s �gy szak�tott az addigi mitol�giai balettel. Ez a jelen reperto�rj�nak legr�gebbi darabja. M�sodsorban nagy hat�ssal volt Salvatore Vigano p�lyafut�s�ra. Vigano ir�ny�t�sa alatt az olasz balett vir�gkor�t �lte, �s hal�la ut�n bek�vetkezett annak hanyatl�sa. Vigano-nak egy�bk�nt m�s dolgokat is k�sz�nhet�nk, t�bbek k�z�tt, hogy � volt Carlo Blasis tan�ra. Noverre-re nagy hat�st gyakorolt Marie Salle �s a t�nc szabads�g�r�l, valamint az �rzelmek fontoss�g�r�l alkotott elk�pzel�sei. �gy �rezte, a technika maga nem el�g egy t�ncosnak tud�sa kiteljesed�s�re, csak a t�nc t�rt�net�nek �letre kelt�s�re. A nagyszer� Dupr�-vel tanult. Mint t�ncos, a p�rizsi Opera Comique-ban deb�t�lt 1743-ban. 1744-ben Berlinbe utazott, 1747-ben Dresdenbe, majd 1749-ben Strasburgba, ahol megismerkedett feles�g�vel, Marguerite Sauveur-rel. T�ncolt Mairselles-ben, majd Lyons-ba utazott, ahol Camargo-val l�pett fel �s megkoreograf�lta els� balettj�t. Miut�n v�gigt�ncolta eg�sz Eur�p�t, Londonban telepedett le, de ekkoriban b�rmi, ami francia volt, ellenszenves fogadtat�sra tal�lt. Garrick Noverre-t a 'T�nc Shakespear-je'-k�nt tisztelte. Londonban maradt �s titokban balett tan�rk�nt dolgozott. Itt �rta meg h�res Levelek a T�ncr�l c. m�v�t, amit egyidej�leg adtak ki Stuttgartban �s Lyonsban. Visszat�rt Lyonsba, ahol a 'ballett d'action'-r�l alkotott elk�pzel�sei el�mozd�tott�k munk�j�t. Te�ri�i meglehet�sen vitatottak voltak. B�csben minden id�k legnagyobb koreogr�fus�nak �s kiv�l� tan�rnak tartott�k. V�g�l P�rizsban is elfogadt�k a balett mesterek�nt. �lesen szemben�llt M. Gardellel �s Jean Daubervallal, akik �gy gondolt�k, G. Vestis visszavonul�sa ut�n megszerezhetik ezt a poz�ci�t. A kinevez�s Marie Antoinette befoly�s�nak volt k�sz�nhet�, akit m�g B�csben tan�tott. 1780-ig maradt. A francia forradalom ut�n Angli�ba kellett menek�lnie. A Londoni Kir�lyi Sz�nh�zban nagyszer� p�rost alkotott P. Gardel-lel, Antoine Bournonville-lel �s a k�s�bbiekben Marie Guimard-dal, A. Vestris-sel �s Didelot-tal. Hal�la el�tt visszat�rt Franciaorsz�gba �s megjelentette a Levelek �jabb kiad�s�t. Saint-Germainban halt meg szer�ny visszavonults�gban. �lete sor�n t�bb mint 150 balettet koreograf�lt. B�r egy balettje sem maradt fenn, te�ri�i tov�bbra is vel�nk vannak. Noverre 'Leveleinek' egyetlen el�rhet� p�ld�nya a Lincoln El�ad�m�v�szetek K�zponti K�nyvt�r�ban tal�lhat�. Noverre egy hib�tlan technik�ban hitt, de hozz� kellett szokni, hogy a balett t�rt�net�t �s cselekm�ny�t ne �gy mozd�ts�k el�, mint a cirkuszi el�ad�k. Swam Lake-et n�zve neh�z meg�rten�nk, milyen volt a balett Noverre el�tt. A t�ncr�l alkotott elk�pzel�se az volt, hogy egy t�rt�netet a lehet� legk�zvetlenebb m�don kell elmondani. Az � nev�hez k�tik a Ballet d'Action-t, b�r nyilv�nval� volt, hogy el�tte m�r m�sok is megpr�b�lt�k. Noverre k�nyv�t a pantomim haszn�lat�nak t�rgy�ra alapozta. Arra �szt�n�zte a d�szlet- �s jelmeztervez�ket is, hogy ne nyomj�k el mag�t a koreogr�fi�t. A k�vetkez�kben n�h�ny gondolat t�le: "K�lt�szet, fest�szet �s t�nc. Uraim, mindez nem m�s, mint a gy�ny�r� term�szet pontos m�sa - vagy legal�bbis annak kellene lennie." "A balett egy k�p, vagy sokkal ink�bb k�pek sorozata, melyeket a balett t�rgy�t k�pez� cselekm�ny k�t �ssze: a sz�npad, mint mindig, maga a v�szon, amin a szerz� kifejezi elk�pzel�seit." Oly' sok pillanat�r�l besz�lve a k�vetkez�ket �rta: "Mi�rt ismeretlenek sz�munkra a koreogr�fusok nevei? Az�rt, mert az eff�le munka csak egy pillanatig tart." "A koreogr�fusoknak tanulm�nyozni kellene a nagy fest�k k�peit." "Egy koreogr�fus - �sz �s intelligencia hi�ny�ban - a t�nc ezen darabj�t mechanikusan kezeli �s megfosztja azt hat�sait�l, mert nem �rzi annak lelk�t." "N�h�ny rosszm�j� kritikus nem �rt eleget a m�v�szethez ahhoz, hogy b�r�lja azt." "Egy�ltal�n nem p�rtolom a rendetlens�get �s a zavart. Ellenkez�leg. Szeretn�m, ha a rendetlens�gben is megtal�ln�nk a rendszert." "Neh�z olyan koreogr�fussal tal�lkozni, aki val�di �rz�sek birtok�ban van." "Ha (a koreogr�fusok) �rzelmi ereje gyenge, kifejez�k�szs�g�k �pp�gy az lesz." "A j�l megkompon�lt balett egy �l� k�p." "Egy zseni tal�n felbor�tja a szok�sos szab�lyokat �s �j utakon halad el�re, ha azok m�v�szet�nek t�k�letess�g�hez vezetik." "Nagyra becs�l�m az emberi g�pezet k�pess�geit." "Nem �rtem azokat a terveket, melyek nem mutatnak bevezet�st, cselekm�nyt �s tet�pontot." "Ha a sz�nek t�l �l�nkek �s vak�t�ak, megfosztj�k a domborm� alakjait att�l, amit ny�jtaniuk k�ne; nem t�nik ki semmi, mert nincs m�v�szileg megkompon�lva semmi." "A t�nc zene n�lk�l annyi, mint az �nekl�s szavak n�lk�l." "Mint mondottam, Uraim, a t�nc t�l komplik�lt, a karok szimmetrikus mozg�sa pedig t�l egyhang� ahhoz, hogy a k�pnek �sszetetts�ge, kifejez�k�szs�ge �s egyszer�s�ge legyen; ez�rt azt�n, ha m�v�szet�nket a val�s�g t�kr�ben szeretn�nk megk�zel�teni, ford�tsunk t�bb figyelmet a karokra �s kevesebbet a l�bakra." "Amikor valaki szeretne a t�nc vil�g�ba l�pni, az els� szempont mindig a fizikum." "Ha t�bb j� mester (tan�r) lenne, tal�n j� tanul� sem lenne olyan kev�s." "A balettek kompoz�ci�ja v�lem�nyem szerint gazdag �s k�lt�i k�pzel�er�t ig�nyel." "Mint azt m�r tudj�k, Uraim, egy ember arca nem m�s, mint szenved�ly�nek t�kre, amiben a l�lek izgalmai �s mozdulatai jelennek meg �s amiben a nyugalom, �lvezet, szomor�s�g, f�lelem �s rem�ny a m�sik oldalon jelentkezik." "Nemes l�gk�r, kecses alak, b�szke testtart�s, fens�ges pillant�s - ezek alkotj�k a t�ncos �larc�t a komoly st�lusban."