MODERN TNC |
A XX. szzad elejn radiklis vltozsok kezddtek a tncletben: megjelent a modern tnc. Ez lnyegben szaktott a balett minden hagyomnyval, elutastotta a tbbnyire tndrmesken alapul trtneteket s kecses, kifinomult mozgst. Elsdleges clja az volt, hogy megvalstsa a kifejezs teljes szabadsgt. Az amerikai Isodora Duncan - e trekvsek elismert tolmcsolja - meztlb, libeg, knny leplekben tncolt. Tehetsge s izgat szemlyisge letben sokakat vonzott, kznsge rajongva nnepelte, mg 1927-ben egy tragikus baleset vget nem vetett letnek. Maradand hats iskolt azonban nem teremtett. A szintn amerikai Martha Graham viszont ppen arrl nevezetes, hogy hossz lete sorn a klasszikus balettl teljesen eltr, fggetlen s elismert mfajj fejlesztette a modern tncot.
Martha Grahamet a modern tnc legkivlbb koreogrfusaknt tartjk szmon. 1991-ben 96 ves korban hunyt el Tmit az amerikai trtnelem legendibl s esemnyeibl mertette, s a balettben addig ismeretlen llektani ervel teltette meg tncait. A szlssgesen vltoz, hullmz rzelmeket pldul olyan szokatlan testmozgsokkal rzkeltette, amelyeket a balettrajongk egyenesen visszatasztnak lttak. A tncosok testn vonagl rngsok futottak vgig, lekuporodtak, olykor a sznpadra zuhantak. Mindez bizony nagyon is ellenkezett a klasszikus balett - tncosok knnyed, lgies stlusval.
A modern tnc sok mvelje kzl valsznleg az amerikai Merce Cunningham volt legnagyobb hatssal a mfajra. Az absztrakt tnc j formit alaktotta ki, tagadta azt, hogy a tnccal valami mst, szavakra lefordthat mondanivalt kellene kifejeznie, nem jtszott el trtnetet, pomps dszletekre sem volt szksge. Csak "tiszta" tncot akart alkotni, nha zenre, nha zene nlkl. Olykor a zene - br a tnccal egyidejleg szlt -, mg ritmikailag sem tartozott hozz, az eladsok teljesen fggetlen rsze volt. A tbbi mvszeti ghoz hasonlan a tncban is megjelentek radiklis, posztmodern irnyzatok, de a balett mg napjainkban is nagyobb szm kznsget vonz, mint a modern tnc.
| | |